Majestic Princess – New Yorktól Kanada atlanti partjaiig

Milyen egy hajóút, amely New York nyüzsgésétől New England tengerparti városain át Kanada atlanti kikötőihez vezet – méghozzá októberben, amikor az időjárásnak is van beleszólása a programba?

2026. október 8–18. között a LOT Polish Airlines, a Marriott & Marriott International és a Princess Cruises támogatásával indultunk útnak, hogy személyesen is megismerjük ezt az útvonalat és a Majestic Princess fedélzeti életét. A hajózás előtt New Yorkra is hagytunk időt, megnéztünk néhány Marriott hotelt mindenféle kategóriában, útközben pedig Varsó és a LOT Stopover lehetőségei is helyet kaptak a szakmai programunkban.

Ezúttal tehát már a hajóra szállás előtt elkezdődött a felfedezés. Repülőjáratok, szállodák, közlekedés és városnézés: mindaz, amit egy tengerentúli hajóút megtervezésekor érdemes végiggondolni. Mennyivel korábban érkezzünk? Hol szálljunk meg New Yorkban? Mi fér bele néhány napba, mielőtt Brooklynban felszállunk a hajóra?

Október 10-én aztán elfoglaltuk a kabinunkat a Majestic Princess fedélzetén, és elindultunk a hét éjszakás körútra.

A tervezett útvonal Newport, Boston, Portland, Saint John és Halifax kikötőit érintette, majd New Yorkba vezetett vissza. Elegáns villák, történelmi utcák, világítótornyok és az Atlanti-óceán partvidéke várt ránk. Az egyes állomásokon azt is figyeltük, mennyire könnyű önállóan elindulni, mi érhető el gyalogosan, és mikor érdemes szervezett kirándulást választani.

Az út során azonban megtapasztaltuk, hogy a hajózásban a gondosan összeállított menetrend is változhat. Saint John kikötése az időjárás miatt elmaradt: a lezárt kikötő és az árapályhoz igazodó érkezési lehetőségek felülírták az aznapi terveket. Az utasok és a személyzet biztonsága volt az első, nekünk pedig egy váratlan tengeri nappal több jutott a hajó megismerésére.

A következő fejezetekben sorra vesszük az utazás napjait: az indulást, a szállodákat, a kikötői sétákat és a fedélzeten töltött időt. Mesélünk az étkezésekről, a programokról és az olyan praktikus részletekről is, mint az internet vagy az önkiszolgáló mosoda.

Saját élményeink mellé TENSI TIPPEKET is hozunk, hogy a beszámoló azoknak is segítsen, akik hasonló hajóutat terveznek. És nem titok, tervezünk csoportosan is utazást szervezni 2027. októberében…

Kezdjük az elején: az amerikai kalandunk első állomása még Európában volt.

Az utazás röviden
Hajó
Majestic Princess
Hajótársaság
Princess Cruises
Időpont
2026. október 8–18.
Tervezett útvonal
New York → Newport → Boston → Portland → Saint John → Halifax → New York

Ugorjon a felfedezni kívánt részre!

Válasszon a fedélzeti napló fejezetei közül.

01 Fedélzeti napló

Varsói megálló – hat és fél óra két repülőjárat között

Az amerikai utazásunk első élményei már a Budapest–Varsó járaton elkezdődtek. A LOT gépén 2–2-es üléselrendezés és meglepően kényelmes lábhely fogadott bennünket. Jólesett úgy helyet foglalni, hogy a lábunknak is bőven maradt tér – különösen egy olyan napon, amelynek a végén még egy hosszú, tengerentúli repülőút várt ránk.

Bár a Budapest–Varsó szakasz rövid, a fedélzeti kiszolgálás sem maradt el: kaptunk egy lengyel almás péksüteményt, és vizet, kávét, üdítőt is felszolgáltak. Kellemes kezdése volt az utazásnak.

Egy átszállásnyi idő Varsóra

Varsóban hat és fél óránk volt a következő járatig. Ez már elég hosszú ahhoz, hogy az ember elgondolkodjon: vajon belefér-e egy rövid városnézés?

Nekünk belefért. Természetesen ebben a hat és fél órában a repülőtér elhagyásának, a városba jutásnak és a visszatérésnek is helyet kellett kapnia, így egy kis varsói ízelítőre készültünk.

Nagy könnyebbséget jelentett, hogy a feladott nagy csomagjainkat nem kellett felvennünk Varsóban: azokat továbbították a következő járatra. Így bőröndök nélkül indulhattunk el, ami egészen más élménnyé tette a néhány órás városi kitérőt.

Sétáltunk az óvárosban, ahol a színes homlokzatok és a hangulatos utcák között könnyű lett volna hosszabban is elidőzni. Ezután Varsó egészen más arcát ismertük meg: az óvárosi házak után a város fölé emelkedő Varso Tower következett.

Varso Tower – ahol a női mosdó is látványosság

Az 53 emeletes Varso Tower a csúcsával együtt 310 méter magas. A Highline Warsaw kilátóterasza az 53. emeleten, körülbelül 230 méteres magasságban található, ahonnan teljes körpanoráma nyílik Varsóra. Innen jól látható, milyen sokféle városkép találkozik a lengyel fővárosban.

Nálunk azonban a legtöbb fénykép végül egy meglehetősen szokatlan helyszínen készült.

A női mosdóban.

A 49. emeleti mosdó hatalmas üvegfelületei előtt elénk táruló panoráma egyszerűen nem hagyta, hogy csak úgy továbbmenjünk. A tükrök és a különleges belső kialakítás még rá is erősítettek a látványra. Ritkán fordul elő, hogy egy városnézés után a mosdót külön is megemlítjük az élménybeszámolóban, de itt indokolt. A belső tereket kivitelező cég is külön kiemeli a 49. emeleti, tükrökkel burkolt mosdókat.

Renaissance Warsaw Airport Hotel – néhány lépésre a termináltól

A varsói megállóhoz a Marriott családjához tartozó, ötcsillagos Renaissance Warsaw Airport Hotel megismerése is hozzátartozott. A szálloda közvetlenül a Chopin repülőtér termináljával szemben áll: gyalog megközelíthető, nincs szükség taxira vagy transzferbuszra. Egy korai indulásnál vagy késő esti érkezésnél ennek különösen nagy értéke van.

A szállodában a hosszabb varsói megállót választó, Stopoverrel utazó vendégek is megszállhatnak. Hangszigetelt ablakokkal kialakított szobák, étterem, bár, beltéri medence és wellnessrészleg teszi kényelmesebbé a pihenést két repülőút között.

Mi ezúttal még aznap folytattuk az utunkat, de ez a rövid kitérő jól megmutatta, mennyi élmény férhet egy varsói megállóba.

TENSI TIPP

A mi hat és fél órás átszállásunkba belefért ez a program, de ezt nem érdemes minden utazásra automatikusan alkalmazni. A rendelkezésre álló időből a ki- és bejutásra, a repülőtéri ellenőrzésekre és a beszállásra is kell tartalékot hagyni. A poggyász továbbítását pedig mindig az adott foglalás alapján ellenőrizze: attól, hogy nekünk nem kellett felvennünk a bőröndöket, egy hosszabb, többnapos Stopovernél még más lehet az eljárás.

Varsó után visszatértünk a repülőtérre. Következett az Atlanti-óceán átrepülése – és az amerikai kaland.

02 Fedélzeti napló

Az Atlanti óceán felett – Varsóból New Yorkba

A varsói városnézés után visszatértünk a repülőtérre, ahol már az utazás következő, jóval hosszabb szakaszára készültünk. A LOT Boeing 787 Dreamlinerével indultunk New York felé.

Az indulás időzítése számunkra szerencsésen alakult: Varsóból este repültünk, és helyi idő szerint New Yorkba is este érkeztünk. Így az érkezés napjára már nem kellett programot tervezni. A beléptetés és a szállodába jutás után egy kiadós alvással kezdhettük az amerikai tartózkodásunkat, ami nekünk sokat segített az időeltolódáshoz való alkalmazkodásban.

Hosszú repülőút a Dreamliner turistaosztályán

A rövid Budapest–Varsó járat tágas lábtere után a tengerentúli szakaszon már szűkösebben helyezkedtünk el. A gép tele volt, a turistaosztályon pedig a megszokott 3–3–3-as üléselrendezés fogadott bennünket: három ülés az ablakok mellett mindkét oldalon, és három középen.

Mi elsősorban pihenésre készültünk. Az üléseken már bekészítve várt a párna és a takaró, útközben pedig italfelszolgálás és meleg vacsora is volt. Egy hosszú utazási nap végén jólesett enni, aztán kicsit elcsendesedni.

Aki nem tudott rögtön elaludni, az ülésbe épített képernyőn filmek, sorozatok és játékok közül válogathatott. Így a repüléssel töltött órákra külön szórakozásról sem feltétlenül kellett gondoskodni.

A mi járatunkon nem volt elérhető wifi, ezért az üzenetek és az online ügyintézés megvárta a leszállást. Ezt érdemes járatspecifikus tapasztalatként kezelni: a LOT már megkezdte a wifi bevezetését egyes Dreamlinerein, így egy későbbi utazáson más lehet a helyzet.

TENSI TIPP – apróságok, amelyek sokat számíthatnak

Hosszú repülőútra egy kisebb deréktámasz vagy derék mögé helyezhető párna jó szolgálatot tehet. Felfújható lábtartó is kényelmesebbé teheti az ülést, de használata előtt ellenőrizze a légitársaság szabályait, és kérdezze meg a személyzetet: nem akadályozhatja a közlekedést vagy a kijutást az üléssorból.

A fontos címeket, visszaigazolásokat és a következő napok programját pedig mentse le a telefonjára úgy, hogy internet nélkül is elérje őket.

Leszálltunk – de még nem értünk ki a repülőtérről

New York térségébe már késő este érkeztünk. Ilyenkor az ember gondolatban hajlamos már a szállodai ágyánál járni, pedig a leszállás után még több lépés következik.

Nálunk a beléptetés a sorban állással együtt körülbelül másfél–két órát vett igénybe. Maga az ügyintézés ennek csak egy része volt; az idő jelentős részét a várakozás tette ki. Ez a mi érkezésünk tapasztalata, máskor lehet rövidebb vagy hosszabb is.

Az Egyesült Államokba történő érkezéskor először a beléptető ellenőrzés felé kell haladni, követve a táblákat és a személyzet útmutatását. A megfelelő sor attól is függ, milyen útlevéllel, illetve beutazási jogosultsággal érkezik az utas.

A határőr ellenőrzi az úti okmányokat, és kérdéseket tehet fel az utazás céljáról, időtartamáról, a szállásról és a továbbutazásról. Fényképfelvételre, illetve az alkalmazott eljárástól függően ujjlenyomat-ellenőrzésre is sor kerülhet. A belépés engedélyezéséről az amerikai határőrizeti hatóság, a CBP dönt.

Egy hajóútra érkező utasnak ezért különösen praktikus, ha könnyen elő tudja venni az első szálláshely címét, a hajóút visszaigazolását és a hazautazás adatait. Ezeket akár internet nélkül is elérhető formában érdemes magunknál tartani.

Az útlevél-ellenőrzés után következett a feladott csomagok felvétele, majd a vámellenőrzéshez kapcsolódó lépések és az érkezési csarnok.

TENSI TIPP – a repülőn kapott ennivalóról se feledkezzen meg

Az Egyesült Államokba bevitt élelmiszerekre szigorú szabályok vonatkoznak. A gyümölcsöt, húst, növényi és állati eredetű termékeket be kell jelenteni; attól, hogy valamit a repülőn kaptunk, még nem válik automatikusan bevihetővé.

Uberrel a szállodába – az első este már a pihenésé volt

Mire a csomagjainkkal kijutottunk, már igazán későre járt. Az első estére az Ubert választottuk, és közvetlenül a szállodához mentünk.

A reptéri autórendelésnél fontos, hogy az alkalmazásban a megfelelő terminált és felvételi pontot válasszuk ki. A találkozási hely nem feltétlenül közvetlenül az érkezési csarnok kijáratánál van, ezért érdemes az app utasításait követni, majd beszállás előtt összevetni a rendszámot és az autó adatait a foglalással.

A későbbi napokon már a Lyft alkalmazást is használtuk, mert az általunk keresett fuvarokra többször kedvezőbb árat mutatott. Ebből gyorsan kialakult egy szokásunk: autórendelés előtt mindkét appot megnéztük.

TENSI TIPP

Az Uber és a Lyft árai az aktuális kereslettel együtt változnak. Érdemes ugyanarra az útvonalra mindkettőben ellenőrizni az árat és a várakozási időt, megfelelő méretű autót választva az utasokhoz és a bőröndökhöz.

03 Fedélzeti napló

New York-i bázisunk – és az első nap a városban

New Yorki bázisunk – természetesen Marriott

A hajózás előtti napokra a Courtyard by Marriott Long Island City/New York Manhattan View lett a New York-i bázisunk.

A szálloda Queens Long Island City városrészében található, a Queens Plaza metróállomás közelében. Ez a városnézés során fontos szempont volt: Manhattanbe metróval is eljuthattunk, így a napi közlekedést könnyen megszervezhettük.

A „Long Island City” elnevezés elsőre megtévesztő lehet annak, aki még nem járt New Yorkban: ez New York City része, Queensben, az East River Manhattan felőli oldalával szemben.

Az első éjszakán azonban a környék felfedezése már várhatott. A hosszú utazás, a varsói program és a reptéri várakozás után megérkeztünk, bejelentkeztünk, és végre aludni tértünk.

New Yorkban metróval – egy érintés és indulhatunk

A következő napokban, amikor csak lehetett, metróval közlekedtünk. Az autós fuvarokhoz képest ez jóval kedvezőbb megoldás volt, és a városnézéshez is praktikusnak bizonyult.

Utazásunk idején az alap metródíj 3 USD volt egy utazásra. A fizetéshez nem kellett külön jegyet vásárolnunk: az OMNY rendszer leolvasójához érintettük az érintésmentes bankkártyánkat, és a „GO” jelzés után áthaladtunk a beléptetőkapun. Ugyanez megfelelően beállított telefonnal vagy okosórával is működik.

A metróhálózaton belül, a fizetett területet el nem hagyva több vonalra is át lehet szállni ugyanannak az utazásnak a részeként. Az átszálláshoz ezért a megfelelő járat jelzését kell követni, nem az „Exit” feliratot.

Ha kilépünk a kapun, majd később újra belépünk, általában új utazást fizetünk. Vannak külön szabályozott kivételek, illetve a metró és a helyi busz közötti, két órán belüli átszállásra is létezik díjmentes lehetőség; ehhez ugyanazt a kártyát vagy eszközt kell használni.

TENSI TIPP – a jó irány legalább olyan fontos, mint a jó vonal

Mielőtt belép a metróba, ellenőrizze, melyik irányba indul a járat. Egyes állomásokon a két irányhoz külön utcai bejárat tartozik. Az útvonaltervezőben a járat betű- vagy számjelét, a menetirányt és az esetleges változásokat is nézze meg; az expresszjáratok ugyanis nem minden állomáson állnak meg.

A fizetésnél pedig maradjon következetes: a fizikai bankkártyát és az ugyanahhoz a számlához tartozó telefonos kártyát a rendszer külön fizetési eszközként kezelheti. Az átszállási kedvezményekhez használja végig ugyanazt.

Az első este tehát az érkezésé és a pihenésé volt. Másnap már a városra figyelhettünk: New York felfedezése még a hajóra szállás előtt elkezdődött.

Internet már az érkezéstől – jól jött az eSIM

Az utazáshoz eSIM-et is kaptunk, így a mobilinternet eléréséről is előre gondoskodtunk. Egy tengerentúli útnál ez különösen praktikus: már a repülőtéren szükség lehet internetre az autórendeléshez, a szálloda címének megkereséséhez vagy egy gyors üzenethez, hogy rendben megérkeztünk.

Az eSIM digitális SIM-kártya, amelyet kompatibilis telefonra lehet telepíteni, ezért nem kell fizikai kártyát vásárolni és cserélgetni. Az eredeti SIM a készülékben maradhat, miközben a mobiladat-forgalmat az utazáshoz választott csomag biztosítja.

New Yorkban a térképekhez, a metróútvonalak megtervezéséhez, az Uber és a Lyft árainak összehasonlításához is jól jött a kapcsolat. Nem kellett minden alkalommal nyilvános wifit keresni, és a csomag feltételeinek megfelelő használattal a mobilinternet költsége is előre tervezhetőbb volt.

TENSI TIPP – telepítse még indulás előtt

Az eSIM beállítását érdemes stabil internetkapcsolat mellett elvégezni, előzetesen ellenőrizve a telefon kompatibilitását, a csomag aktiválási feltételeit és az érvényesség kezdetét. A készüléken az eSIM-et válassza ki mobiladat-forráshoz, az eredeti SIM adatbarangolását és az automatikus adatváltást pedig kapcsolja ki. Az eSIM saját roamingbeállításánál kövesse a szolgáltató útmutatását.

Amerikai–kanadai hajóútnál azt is nézze meg, hogy mindkét ország szerepel-e a csomag lefedettségében. Sok utazási eSIM kizárólag adatforgalmat tartalmaz; a hagyományos hívás és SMS külön díjas maradhat.

A tengeren más a helyzet: a szárazföldi mobilinternetre szóló eSIM általában nem biztosít kapcsolatot a nyílt vízen. Kihajózáskor ezért repülő üzemmódra váltottunk, majd a hajó hálózatához külön visszakapcsoltuk a wifit.

Az első New Yorki nap – reggeli a Times Squareen és egy meglepetés a vízen

Az előző esti hosszú utazás után az első teljes New York-i napunkat rögtön a város egyik legismertebb helyszínén, a Times Square-en kezdtük. Óriási kijelzők, siető emberek, színházi hirdetések – pillanatok alatt megérkezett az a bizonyos New York-érzés.

Reggelire az itt található Marriott szálloda látott vendégül bennünket. A hajóút előtt a Marriott támogatásával több szállodát is megismerhettünk, így a városnézés mellé szakmai tapasztalatokat is gyűjtöttünk. Egy New York-i szállás kiválasztásánál ugyanis a szoba mellett legalább ennyire fontos az elhelyezkedés: milyen messze van a metró, mi érhető el gyalogosan, és hogyan illeszthető a hotel az utazás programjába.

A reggeli után egy újabb Marriott szálloda következett, majd a nap váratlan fordulatot vett.

Meglepetésként hajókirándulás várt ránk a Szabadság-szoborhoz és Ellis Islandhez.

A Majestic Princessre még nem szálltunk fel, de a hajózást már New Yorkban elkezdtük.

A Szabadság-szobor – egy ismerős alak egészen közelről

Vannak látnivalók, amelyeket annyi filmen és fényképen láttunk már, hogy szinte ismerősnek tűnnek, mielőtt személyesen is találkoznánk velük. A Szabadság-szobor ilyen. A víz felől közeledve azonban egészen más élmény látni, mint egy képernyőn.

A Liberty Islanden álló szobrot Franciaország ajándékozta az Egyesült Államoknak, felavatására 1886. október 28-án került sor. Alkotója Frédéric Auguste Bartholdi francia szobrász volt. A magasba emelt fáklyát tartó alak idővel a szabadság és az újrakezdés egyik legismertebb jelképévé vált.

A szobor története különösen érdekes a szomszédos Ellis Islanddel együtt. Ugyanezeken a vizeken egykor olyan emberek érkeztek Amerikába, akik egy hosszú tengeri út végén új életet reméltek. Számukra a kikötő látványa egészen mást jelentett, mint nekünk, fényképező utazóknak.

Ellis Island – ahol milliók amerikai története kezdődött

Ellis Island egykori bevándorlási állomásán 1892 és 1954 között mintegy 12 millió embert ellenőriztek. Sokan Európából érkeztek, hosszú hajóút után, néhány bőrönddel és egy új élet reményével.

Az érkezés azonban még nem jelentett automatikus belépést. Orvosi és hatósági ellenőrzések következtek, amelyek eldönthették, hogy az utas folytathatja-e az útját Amerikában. A sziget ezért egyszerre kapcsolódik a reményhez, a várakozáshoz és a bizonytalansághoz. Az egykori főépületben ma a bevándorlás történetét bemutató múzeum működik.

Az előző esti saját beléptetésünk után különösen érdekes volt belegondolni ebbe. Mi néhány órás várakozás után a szállodánk felé indultunk, és tudtuk, mikor utazunk majd haza. Az ide érkezők közül sokan az addigi életüket hagyták maguk mögött.

New York a vízről is megér egy találkozást

A délelőtt a Times Square nyüzsgésével indult, majd néhány órával később már a víz felől néztük a várost. Ez a két nézőpont jól kiegészítette egymást: az utcákon az épületek között járunk, hajóról pedig kirajzolódik Manhattan egész látképe.

A meglepetésprogram ráadásul jól illett az előttünk álló úthoz. Még csak a hajózás előtti New York-i napunknál tartottunk, de máris két olyan helyszínnel találkoztunk, amelyek története szorosan összefonódik a tengeren érkezéssel.

TENSI TIPP – a vízparton más lehet a hőérzet

Egy őszi New York-i hajókirándulásra akkor is vigyen magával szélálló felsőréteget, ha a városi séta közben kellemes az idő. A nyitott fedélzeten hamar hűvösebbnek érezheti a levegőt – a kilátás miatt pedig könnyen tovább marad odakint, mint eredetileg tervezte.

04 Fedélzeti napló

New York este – amikor a város újra felélénkít

A szállodai vacsora után még nem ért véget a napunk. Elindultunk megnézni az esti New Yorkot, és hamar megértettük, miért mondják róla, hogy a város, amely sosem alszik.

A hosszú nap végén azt gondolná az ember, hogy már csak egy rövid sétára maradt energiája. Aztán megérkezik a Times Square-re, és valahogy újra felébred.

A hatalmas kijelzők fénye szinte nappali világosságot teremtett, az utcákon hömpölygött a tömeg, mindenfelől beszélgetés és városi zaj hallatszott. A Times Square késő este is pezsgett, és több üzletet is láttunk, amely este 11-ig nyitva tartott. Itt egy vacsora utáni séta könnyen vásárlással és még néhány váratlan kitérővel egészülhet ki.

Grand Central – a nyüzsgés után egy csendesebb New York

Az este egyik legérdekesebb élménye éppen a különbség volt a helyszínek között. A Times Square forgatagából a Grand Central Terminal szinte üres nagycsarnokába érkeztünk.

A filmekből ismerős pályaudvart általában siető ingázókkal, találkozásra váró emberekkel és folyamatos mozgással képzeljük el. Mi most jóval nyugodtabb arcát láttuk. Így a hatalmas térre, a híres órára és a csillagos mennyezetre is könnyebb volt figyelni.

Ugyanaz a város, ugyanazon az estén – néhány utcával arrébb mégis egészen más hangulat.

Szent Patrik katedrális – tornyok a felhőkarcolók között

Az esti séta során a Szent Patrik-katedrálist is megnéztük. Az Ötödik sugárút magas épületei között különösen feltűnő a templom csipkézett homlokzata és két karcsú tornya.

New Yorkban sokszor éppen ezek a találkozások a legérdekesebbek: üveg és kő, felhőkarcoló és templom, zajos utca és egy nyugodtabb sarok közvetlenül egymás mellett. Este, a kivilágított épületek között sétálva ez még látványosabb volt.

Mire visszaindultunk a szállodába, egy nap alatt többféle New Yorkkal is találkoztunk: a reggeli Times Square-rel, a vízről feltáruló Manhattannel, majd az éjszakai város fényeivel és csendesebb helyszíneivel.

TENSI TIPP – hagyjon egy estét céltalanabb sétára is

New Yorkban érdemes a nappali látnivalók mellett egy esti sétának is helyet hagyni. A már ismerős utcák ilyenkor más arcukat mutatják. A mi esténken a Times Square még tele volt élettel, miközben a Grand Centralban szinte zavartalanul nézelődhettünk – néha éppen az ilyen, előre nehezen tervezhető pillanatok maradnak meg a legjobban.

05 Fedélzeti napló

Alsó-Manhattan gyalog – emlékek felhőkarcolók között

A harmadik nap délelőttjén szabadprogram keretében indultunk el, hogy újabb oldaláról ismerjük meg New Yorkot. Az előző esti fények és a Times Square nyüzsgése után most Alsó-Manhattan következett, és vele az utazásunk egyik legmeghatóbb élménye.

Az aznapi, végül közel 15 kilométeresre nyúló sétánkat a Ground Zerónál kezdtük.

Ground Zero – ahol önkéntelenül is lelassulunk

A 2001. szeptember 11-i terrortámadások helyszínén kialakított emlékhelyen két hatalmas, vízesésekkel szegélyezett medence jelöli az egykori ikertornyok helyét. A peremükön bronzba vésve sorakoznak a támadások, valamint az 1993-as World Trade Center elleni merénylet áldozatainak nevei.

A televízióból ismert képek itt hirtelen egészen más közelségbe kerülnek. A tornyok helyét látva érzékelhetővé válik a méretük, a nevek mellett állva pedig az, hogy minden egyes felirat mögött egy ember, egy család és egy félbeszakadt történet van.

Számunkra ez volt az utazás egyik legmegrendítőbb megállója.

A környező utcákon közben ugyanúgy zajlik New York élete: emberek sietnek munkába, autók haladnak, a magasban új épületek emelkednek. Az emlékhelynél mégis másként telik az idő. Itt jólesett megállni, körülnézni, és egy darabig egyszerűen csendben maradni.

Brooklyn Bridge – a kötelező fotók és egy váratlan ismerős

A séta következő emlékezetes helyszíne a Brooklyn híd volt. Az 1883-ban megnyitott, Manhattant és Brooklynt összekötő híd kőtornyai és kábelei annyira hozzátartoznak New York képéhez, hogy a kötelező fényképeket természetesen mi sem hagyhattuk ki.

A gyalogos sétányról egészen másként látszik a város. A felhőkarcolók között járva többnyire felfelé nézünk, innen viszont már összeáll a látkép: a folyó, a hidak, Manhattan épületei és Brooklyn partjai.

Aztán a távolban megpillantottunk valamit, ami számunkra most különösen fontossá vált.

A Majestic Princess már ott várt a brooklyni hajóterminálnál.

A hídról nézve még távoli alaknak tűnt, de tudtuk, hogy hamarosan a fedélzetén leszünk. Különös érzés volt a városnézés közben először így találkozni azzal a hajóval, amely a következő hétre az otthonunk lesz.

A beszállás azonban még váratott magára. Előttünk állt a Wall Street és még jó néhány kilométer New York utcáin.

Wall Street – a tőzsde a bika és a kislány

A pénzügyi negyedben újra megváltozott körülöttünk a város hangulata. Szűkebb utcák, magas épületek, történelmi homlokzatok és a világgazdaság híreiből ismerős nevek kísérték a sétánkat.

Megnéztük a New York-i tőzsde épületét, előtte pedig a csípőre tett kézzel, határozottan álló kislányt, a Fearless Girl szobrot. A bronzalak a Broad Streeten, közvetlenül a tőzsdével szemben áll. Apró termete és magabiztos kiállása különösen feltűnő a monumentális épület előtt.

A környék másik elmaradhatatlan fotótémája a Charging Bull, a támadó bika szobra volt. A hatalmas bronzbika körül persze mi sem voltunk egyedül: itt a fényképezéshez némi türelemre is szükség lehet.

A séta során az egyik Trump nevével jelzett toronyház mellett is elhaladtunk, közben pedig szinte megszámlálhatatlan felhőkarcoló magasodott fölénk. Egy idő után már nehéz volt eldönteni, merre nézzünk: az utcaszinten mindig akadt valami érdekes, a fejünk fölött pedig újabb és újabb épületrészletek vonták magukra a figyelmet.

Egy délelőtt amely sokáig velünk marad

A Ground Zero, a Brooklyn híd és a Wall Street egymástól nagyon különböző élményeket adott. Volt köztük megrendítő megálló, sokat fényképezett városi jelkép, és egy személyes pillanat is: amikor a hídról már a saját hajónkat kerestük a távolban.

New Yorkot ezen a napon leginkább gyalog ismertük meg. A közel 15 kilométer a nap végére már a lábunkban is érezhető volt, de útközben mindig akadt még egy utca, egy épület vagy egy kilátás, amiért érdemes volt továbbmenni.

TENSI TIPP – a beszállás napján az idővel is számoljon

Ha a hajóra szállás előtt még városnézést tervez, ne töltse ki szorosan a délelőttöt. A szállodában hagyott csomagok felvételére, a kikötőbe jutásra és a beszállási határidőre is hagyjon elegendő időt. Attól, hogy a Brooklyn hídról már látjuk a hajót, még nem vagyunk a terminálnál.

06 Fedélzeti napló

Felszálltunk a Majestic Princessre – búcsú New Yorktól

A délelőtti városnézés után elérkezett a pillanat, amelyre az utazás kezdete óta készültünk: megérkeztünk a brooklyni hajóterminálhoz. A Majestic Princesst néhány órával korábban még a Brooklyn hídról néztük a távolban, most pedig már közvetlenül előttünk magasodott.

A beszállás nálunk szinte pillanatok alatt lezajlott. A hosszú repülőtéri beléptetés után különösen jólesett, hogy itt ilyen gyorsan a fedélzetre jutottunk.

Innentől egy hétig nem kellett szállodát váltani vagy újra bőröndöt pakolni. A következő városokhoz már a hajó vitt bennünket.

Biztonsági tájékoztató és az első ebéd

Beszállás után következett a kötelező biztonsági tájékoztató, a hajós nyelven muster drillnek nevezett feladat. Ennek során megismerjük a vészhelyzeti tudnivalókat és a számunkra kijelölt gyülekezési helyet. A Princess rendszerében ez biztonsági videóval és a gyülekezési ponton történő személyes bejelentkezéssel teljesíthető, a fedélzeti útmutatás szerint.

Ezután már jöhetett az első büféebéd. A közel 15 kilométeres New York-i séta után volt is hozzá étvágyunk.

Mire visszaértünk a kabinba, a bőröndjeink is megérkeztek, így elkezdhettünk kipakolni és berendezkedni. Nálunk ez is gyorsan ment, bár a csomagok kiszállításának ideje beszálláskor változó lehet.

A kihajózásról viszont semmiképpen sem szerettünk volna lemaradni. A ruhák egy része még várhatott – New York látványa most fontosabb volt.

Integetés a Szabadság-szobornak

A fedélzeten újra előkerültek a telefonok és a fényképezőgépek. Ahogy elindultunk, a terminál lassan távolodni kezdett, Manhattan felhőkarcolói pedig egyre inkább összefüggő városképpé álltak össze mögöttünk.

A Szabadság-szobornak is integethettünk. Előző nap még kirándulóhajóról közelítettünk hozzá, most már a Majestic Princess fedélzetéről búcsúztunk tőle.

Különleges érzés volt így elhagyni New Yorkot. Két napja még a repülőtéri sorban álltunk, azóta bejártuk a Times Square-t, láttuk a várost éjszaka, hajóztunk a kikötőben, és gyalog felfedeztük Alsó-Manhattan egy részét. Most mindez lassan mögöttünk maradt.

Áthaladás a Verrazzano-Narrows híd alatt

A kihajózás következő látványos pillanata a Verrazzano–Narrows híd alatti áthaladás volt. Ez a hatalmas függőhíd Brooklynt és Staten Islandet köti össze, a felső New York-i öböl kijáratánál.

Egy ekkora hajó fedélzetéről nézve egészen más élmény közeledni egy hídhoz, mint autóval áthajtani rajta. Ahogy fölénk került a szerkezet, önkéntelenül is felfelé néztünk. A hajó méretei és a híd magassága ilyenkor válnak igazán érzékelhetővé.

Aztán áthaladtunk alatta, és előttünk már az Atlanti-óceán felé vezetett az út.

Következő állomásunk Newport volt, Rhode Island államban.

Atlanti hullámok – kellemesebb volt, mint vártam

Indulás előtt volt bennem némi aggodalom az óceáni hullámzás miatt. Október, Atlanti-óceán, észak-amerikai partvidék – ezek hallatán könnyű elképzelni egy erősebben mozgó hajót.

A saját tapasztalatom végül sokkal megnyugtatóbb volt: nem éreztem rosszabbnak a hajó mozgását, mint korábbi földközi-tengeri útjainkon.

A Majestic Princess stabilitása jó benyomást tett rám. A hajó stabilizátorrendszere is segít mérsékelni a billegést, bár természetesen a mozgást az aktuális szél- és hullámviszonyok is befolyásolják. A mi utunkon az előzetes félelmem hamar háttérbe szorult.

Maradt helyette a kihajózás élménye, az első este a fedélzeten, és a kíváncsiság: milyen lesz másnap reggel már Newportnál ébredni?

TENSI TIPP – a kihajózást hagyja szabadon a programban

New Yorkból indulva érdemes a kipakolást és a hajófelfedezést úgy időzíteni, hogy a kihajózás idejére már kényelmesen elhelyezkedhessen egy jó kilátást kínáló fedélzetrészen. Manhattan, a Szabadság-szobor és a Verrazzano–Narrows híd egymás után adnak újabb fényképtémát. Egy szélálló felsőréteg pedig jól jöhet, ha végig odakint szeretné élvezni az indulást.

07 Fedélzeti napló

Newport – tökök, paloták és tenisz az óceán partján

A New York-i felhőkarcolók után Newport egészen más léptékkel fogadott bennünket. Rhode Island tengerparti városában gyalog indultunk felfedezőútra: történelmi templomok, őszi dekorációk, elegáns villák és az óceánpart várt ránk.

Először azonban még el kellett jutnunk a partra.

Partraszállás tenderhajóval

Newportban a Majestic Princess horgonyon állt, a hajó és a part között pedig kisebb hajók, úgynevezett tenderek szállították az utasokat. Ilyenkor a partraszállás szakaszosan történik, a fedélzeten meghirdetett rend szerint.

A reggeli első indulásoknál sokan szeretnének egyszerre kijutni, különösen azok, akiknek korán kezdődik a kirándulásuk. Mi azt tapasztaltuk, hogy kicsit később már sorban állás nélkül, kényelmesen ki lehetett menni.

TENSI TIPP

Ha nincs időponthoz kötött programja, tenderes kikötőben érdemes lehet megvárni az első nagyobb roham végét. Figyelje a fedélzeti tájékoztatást és a legutolsó visszainduló tender időpontját is: a városnézést ehhez kell igazítani.

Trinity Church – közeledik a Halloween

A séta során hamar egy igazi amerikai őszi jelenetbe csöppentünk: a Trinity Church környékén tökök sorakoztak a templom előtti téren.

A Queen Anne Square-en megrendezett Pumpkin Patch a templom hagyományos őszi tökvására. A különböző méretű és formájú tökökből lehet választani, a bevétellel pedig helyi segítő szervezeteket támogatnak. Így a látványos, Halloweenre hangoló dekoráció mögött közösségi cél is áll.

Október közepén ez különösen hangulatos része volt a városnak. A történelmi templom, a narancssárga tökök és az első színesedő lombok együtt már egyértelműen jelezték: megérkeztünk New England őszébe.

St Mary’s Church – ahol Kennedy és Jackie összeházasodott

Newport egy másik templomát egészen más történet miatt kerestük fel. A St. Mary’s katolikus templomban 1953. szeptember 12-én házasodott össze John F. Kennedy és Jacqueline Bouvier, a későbbi Jackie Kennedy.

Kennedy ekkor még Massachusetts szenátora volt; az elnökség és a világszerte ismert elnöki pár története csak később következett. A templom azóta is őrzi az esküvő emlékét.

Érdekes volt egy olyan helyszínnél megállni, amelyet sokan a régi esküvői fényképekről ismernek. Newport utcáin sétálva időről időre kiderül, hogy egy-egy épülethez jóval nagyobb történet kapcsolódik, mint azt első pillantásra gondolnánk.

Cliff Walk – egyik oldalon az óceán a másikon a villák

A város egyik legismertebb látnivalója a Cliff Walk, az óceánpart mentén vezető, szabadon látogatható sétaút. Teljes hossza körülbelül 5,6 kilométer, de több ponton megközelíthető, így rövidebb szakaszt is választhatunk.

Különlegessége, hogy egyszerre mutatja meg Newport természeti és építészeti oldalát: az egyik irányban a sziklás part és az Atlanti-óceán, a másikban a híres villák és parkjaik látszanak.

A belvárosi séta után jólesett kiérni a vízhez. Itt már egészen más lett a háttér: üzletek és utcák helyett hullámok, nyílt víz és hatalmas kertek kísérték az utunkat.

TENSI TIPP

A Cliff Walk nem mindenütt egyforma könnyű séta: vannak egyenetlenebb, sziklás részei is. Kényelmes, jól tapadó cipővel induljon el, és előre ellenőrizze az aktuálisan járható szakaszokat. Nem szükséges a teljes útvonalat végigjárni ahhoz, hogy élvezze a különleges panorámát.

Newport Mansions – amikor a nyaraló palotaméretű

A Newport Mansions elnevezés több történelmi villát és birtokot takar. Ezek Newport legismertebb épületei közé tartoznak, és azt az időszakot idézik, amikor Amerika leggazdagabb családjai itt töltötték a nyarakat.

A 19. század végének úgynevezett Gilded Age, azaz aranyozott korszakában a vagyonos családok európai palotákat idéző nyári rezidenciákat építtettek. A „nyaraló” szó itt meglehetősen szerény megfogalmazás: a híres The Breakers például a Vanderbilt család gazdagságának és társadalmi rangjának jelképe lett.

A Cliff Walk és a villák környékén sétálva jól érzékelhető ez a lépték. Hatalmas épületek, gondozott kertek és óceánra néző telkek sorakoznak egymás mellett. A belső látogatások nélkül is sokat megmutat a városból ez a környék.

International Tennis Hall of Fame – ez nem maradhatott ki

Newportban számunkra az International Tennis Hall of Fame, vagyis a Nemzetközi Tenisz Hírességek Csarnoka is kihagyhatatlan megálló volt.

A múzeum a tenisz történetét és legnagyobb alakjait mutatja be: régi felszerelések, sportolókhoz kapcsolódó emléktárgyak, fényképek, filmek és interaktív kiállítási elemek mesélnek arról, hogyan alakult a sport az évtizedek során. A hírességek csarnokába történő beválasztás a teniszvilág egyik nagy elismerése.

Maga a helyszín is figyelemre méltó. Az intézmény az 1880-ban megnyitott Newport Casino történelmi épületegyüttesében működik. A név megtévesztő: ez eredetileg társasági és sportklub volt, nem szerencsejáték-kaszinó.

Éppen ekkor kezdett esni az eső, így a múzeumlátogatás időzítése különösen jól alakult. A tenisz miatt egyébként is betértünk volna, most pedig az időjárás is a beltéri program mellett szólt.

Odakint közben már változtak a fák színei. Még nem mindenütt volt teljes őszi lombpompa, de egyre több sárgás és vöröses árnyalat jelent meg a zöldek között. A nap végére Newporthoz a paloták és az óceán mellé ez az őszi hangulat is hozzákapcsolódott.

Este pezsgőceremónia a Majestic Princessen

A partról visszatérve estére már egy ismerős Princess-hagyomány várt bennünket: a pezsgőceremónia, a Champagne Waterfall.

A program látványos középpontja az egymásra épített pezsgőspoharakból álló torony. A legfelső pohárba töltött pezsgő túlcsordulva halad lefelé az alatta lévő szintekre – innen a „pezsgővízesés” elnevezés. A Princess hajóin ez a Piazza, vagyis a központi átrium ünnepi programjai közé tartozik.

Az óceánparti séta és az esős délután után jólesett újra a hajó melegében lenni. Newport történelmi utcái, a tökök, a villák és a tenisz után az estét már a fedélzeti élet töltötte meg.

Az első kikötői napunk végére éppen azt kaptuk, amit egy ilyen hajóúttól vártunk: napközben felfedezést, estére pedig kényelmes visszatérést a saját úszó otthonunkba.

08 Fedélzeti napló

Boston

A Newportban töltött nap után Boston következett. Itt ismét saját szervezésben indultunk várost nézni, és hamar kiderült, hogy a történelmi belváros felfedezéséhez leginkább egy kényelmes cipőre van szükség. A látnivalók jelentős része gyalogosan összekapcsolható, a távolabbi kitérőkhöz pedig ott a tömegközlekedés.

A kikötőből a városba – busszal amely a föld alá is bemegy

A kikötő környékéről az SL2-es Silver Line járattal indultunk a belváros felé. Ez elsőre kicsit megtévesztő lehet: a közlekedési térképen a metróvonalak között találjuk, valójában azonban busz, amely útjának egy részét alagútban teszi meg. A South Stationnél a metróhálózathoz is kapcsolódik.

Utazásunk idején a metróra és erre a Silver Line-járatra érvényes alapdíj 2,40 USD volt. Így a kikötőből kedvező áron jutottunk el oda, ahonnan már gyalog folytathattuk a felfedezést.

Boston Common és Public Garden – történelem és egy egész mókushadsereg

Sétánk egyik első állomása a Boston Common volt. Az 1634-ben létrehozott parkot az Egyesült Államok legrégebbi közparkjaként tartják számon. Ma sétálók, pihenők és városnézők találkozóhelye, de története jóval régebbre nyúlik vissza az ország függetlenségénél.

Közvetlen szomszédja a Public Garden, az 1837-ben alapított nyilvános botanikus kert. A két zöldterület könnyen egyetlen nagy parknak tűnhet, pedig külön történetük és karakterük van: a Common tágasabb közparkja után a Public Garden gondosan kialakított sétányai és növényágyásai következnek.

A mi figyelmünkért azonban az épített látnivalóknak komoly vetélytársa akadt.

A mókusok. Méghozzá meglehetősen sok mókus.

A fák tövében, a gyepen és az ösvények mellett is feltűntek, és úgy tűnt, az emberek jelenléte különösebben nem zavarja őket. Mi történelmi városnézésre érkeztünk, ők pedig rendszeresen gondoskodtak róla, hogy néhány percre egészen másra figyeljünk.

A kacsacsalád, amely egy mesekönyvből sétált a parkba

A Public Garden egyik legkedvesebb látnivalója a Make Way for Ducklings szoborcsoport: egy bronz kacsamama, mögötte nyolc, fegyelmezetten sorakozó kiskacsával.

Nancy Schön alkotását Robert McCloskey 1941-ben megjelent mesekönyve ihlette. A történetben a kacsacsalád Bostonban keres otthont, és a forgalmas utcákon való átkeléshez még rendőri segítséget is kap. Az 1987-ben felállított szoborcsoport ennek a helyi kötődésű történetnek állít emléket.

Nem monumentális emlékmű, mégis az a fajta városi részlet, amelyet könnyű megjegyezni. A történelmi épületek és nagy nevek mellett Bostonban egy sor apró bronzkacsa is lehet a nap egyik kedvence.

A kertben George Washington lovas szobránál is megálltunk. Az Egyesült Államok első elnökét ábrázoló alak egészen más léptéket képvisel: magas talapzat, határozott tartás, ünnepélyes megjelenés. A kacsacsalád és Washington jól megférnek ugyanabban a kertben – és mindkettő körül ott zajlik a hétköznapi parkélet.

Freedom Trail – amikor a járda vezeti a városnézést

Boston történelmi belvárosában van egy különösen hasznos útitárs: a járdán futó piros vonal.

Ez a Freedom Trail, egy nagyjából négy kilométer hosszú gyalogos útvonal, amely 16 jelentős történelmi helyszínt köt össze. Téglából kirakott vagy felfestett jelzése az amerikai függetlenség történetéhez kapcsolódó templomokhoz, középületekhez, temetőkhöz és találkozóhelyekhez vezet.

A séta közben jól érzékelhető, hogyan él együtt a régi és a mai Boston. A történelmi épületek körül irodák, üzletek és kávézók működnek, az utcákon pedig ugyanúgy zajlik a mindennapi élet. Egy pillanatban még egy régi homlokzat részleteit nézzük, a következőben már egy forgalmas kereszteződésen kelünk át.

A piros vonal jó kapaszkodó, de érdemes néha letérni róla. Nekünk is volt egy fontos megállónk, amely magyar utazóként különösen közel állt hozzánk.

Magyar emlék Boston közepén

A Liberty Square-en az 1956-os magyar forradalom emlékművét kerestük fel.

Hollósy György alkotását 1986. október 23-án, a forradalom harmincadik évfordulóján avatták fel. Az emlékmű létrehozását a helyi magyar közösség kezdeményezte, költségeit magyar és nem magyar adományozók támogatásából fedezték.

Az amerikai történelem helyszínei között sétálva különleges érzés volt egyszer csak a saját történelmünk egy darabjával találkozni. A város üzleti negyedében álló emlékmű arra is emlékeztet, hogy az 1956-os események és az emigráció története milyen messzire kapcsolta össze Magyarországot a világgal.

Faneuil Hall Marketplace – itt már az illatok is irányt mutatnak

A séta következő állomása a Faneuil Hall Marketplace és a Quincy Market környéke volt. Itt a történelmi látnivalók mellé üzletek, étkezési lehetőségek és élénk utcai élet társul.

A nevek könnyen összekeverhetők: a Faneuil Hall a történelmi épület, a Marketplace pedig a környező bevásárló- és vendéglátónegyed, amelynek része a Quincy Market is. Utóbbi különösen népszerű étkezési helyszín.

A városnéző itt könnyen lelassul. Eddig azt figyeltük, melyik utcán folytatódik az útvonal; ezen a környéken már az is szempont lett, melyik pultnál érdemes megállni. Egy hosszú gyalogos napba jól illik egy ilyen kitérő, akkor is, ha csak nézelődni szeretnénk.

Egy kis metrózás és máris a Harvardnál vagyunk

A történelmi belváros után újra tömegközlekedésre váltottunk, és a Red Line metróval a Harvardhoz utaztunk. A Harvard megálló a Charles folyó túloldalán, Cambridge-ben található, közvetlenül az egyetem történelmi központjának közelében.

Az 1636-ban alapított Harvard az Egyesült Államok legrégebbi felsőoktatási intézménye. A névhez világszerte tudományos eredmények, híres egykori hallgatók és komoly elvárások társulnak – a helyszínen viszont mindehhez egy működő egyetem hétköznapi környezete is hozzáadódik.

Történelmi téglaépületek, fákkal szegélyezett terek és a Harvard Square körüli városi élet fogadja az érkezőt. Érdekes belegondolni, hogy ami nekünk a nap egyik különleges látnivalója, az másnak a mindennapi útja az órájára.

És egy apró érdekesség: John Harvard nem az egyetem alapítója volt, hanem az első jelentős támogatója. Könyvtárát és vagyona felét az intézményre hagyta, amely később az ő nevét vette fel.

TENSI TIPP – Boston gyalog jól felfedezhető de a Harvard külön kitérő

A belvárosi parkok, a Freedom Trail több állomása, a magyar emlékmű és a piac környéke jól összefűzhető egy sétába. A Harvardhoz már érdemes metrózni, és a visszaútra is elegendő időt hagyni. Az egyetemi területek látogatási rendje változhat, ezért a campus felkeresése előtt ellenőrizze az aktuális tudnivalókat.

Bostonban ezen a napon sokféle történet került egymás mellé: az amerikai függetlenségé, egy mesebeli kacsacsaládé, a magyar forradalomé és egy közel négyszáz éves egyetemé. A mókusok pedig gondoskodtak róla, hogy a nagy történelmi nevek között se vegyük magunkat túlságosan komolyan.

09 Fedélzeti napló

Portland – egy világítótorony három nézőpontból

Portlandben a napunk főszereplője egyértelműen a Portland Head Light lett. Megnéztük a szárazföldről, egy kirándulóhajóról, majd a Majestic Princess fedélzetéről is. Közben az időjárás gondoskodott róla, hogy egyik találkozás se legyen ugyanolyan.

Uberrel egyenesen a világítótoronyhoz

A kikötőből rögtön Ubert hívtunk, és a Portland Head Lighthoz, a közeli Cape Elizabethbe indultunk. A Fort Williams Park sziklás partján álló, fehér tornyot Maine legrégebbi világítótornyaként tartják számon. A környék hajós múltjának ma is működő jelképe, amely a Casco-öböl bejáratánál segíti a tájékozódást.

A világítótorony a sziklás parttal és az óceánnal együtt igazi képeslapra kívánkozó látvány. Itt azonban hamar kiderül, hogy a fényképekről ismerős tájhoz a szél és a hullámok is hozzátartoznak.

Az önálló autós kitérővel a rövid kikötői tartózkodás elejére időzítettük ezt a megállót. Utána visszaindultunk Portlandbe, mert hamarosan újabb program várt ránk.

Ugyanaz a torony most a vízről

Hajókirándulásra indultunk, hogy a partvidéket a tenger felől is megnézzük. A Portland Head Light így ismét feltűnt előttünk – ezúttal abból az irányból, ahonnan a hajósok számára igazán fontos.

Csakhogy közben az időjárás egészen határozottan átvette a program irányítását.

Szakadt az eső, fújt a szél, mi pedig igyekeztünk a látványra koncentrálni.

A zord időben a torony szerepe is könnyebben elképzelhetővé vált. A parton állva elsősorban szép látnivalóként néztük; az esős vízről már jobban érthető volt, mit jelenthet egy ilyen tájékozódási pont a hajózóknak.

Harmadszorra már uzsonna mellé

A kirándulás után jólesett visszaérni a Majestic Princessre. Száraz ruha, meleg hajóbelső, forró zuhany, majd egy kis uzsonna következett.

És ekkor újra feltűnt a Portland Head Light.

Harmadszorra már a nagy hajóról, uzsonnázás közben néztük meg. Ez kétségkívül a nap legkényelmesebb világítótorony-látogatása volt: az eső az ablak túloldalán maradt, mi pedig nyugodtan figyelhettük a távolodó partot.

Ugyanaz a világítótorony egyetlen nap alatt három különböző élményt adott. Az elsőhöz autóba ültünk, a másodikért eláztunk, a harmadik pedig szinte magától érkezett az uzsonna mellé.

TENSI TIPP – a vízálló kabát itt valóban hasznos

Maine partvidékén egy őszi hajókirándulásra kapucnis, szél- és vízálló kabáttal érdemes készülni. A telefont és a fényképezőgépet is óvja az esőtől.

10 Fedélzeti napló

Saint John helyett ködkürt és egy maratoni kártyaparti

Saint John lett volna az első kanadai kikötőnk, de az időjárás átírta a terveinket. A kikötőt lezárták, így a partraszállás elmaradt. A városnézés helyett ezen a napon a Majestic Princess fedélzetén maradtunk.

Egy várt állomás kihagyása természetesen csalódás. Ilyenkor azonban a biztonság az első, nekünk pedig maradt a kérdés: mivel töltsük a váratlanul felszabadult napot?

Hajózás a ködben

Odakint a táj helyét szinte teljesen átvette a köd. A hajó ködkürtjének mély hangja újra és újra megszólalt, miközben haladtunk tovább.

A korábbi napokon a partokat, a világítótornyokat és a városok körvonalait kerestük. Most egészen más élmény volt kinézni: a látvány helyett a hangok tették emlékezetessé az utat. A ködbe vesző óceán és a hajókürt együtt különös hátteret adott a fedélzeten töltött óráknak.

Mi közben találtunk magunknak egy jóval derűsebb elfoglaltságot.

Phase 10 – tíz fázis amelyre egy nap sem volt elég

Előkerült a Phase 10, és elkezdődött egy olyan kártyaparti, amely végül az utazás egyik közös történetévé vált.

A játékban tíz különböző feladatot, vagyis fázist kell sorban teljesíteni: meghatározott összeállításokban gyűjtjük a lapokat, például azonos értékű kártyákat vagy számsorokat. Aki teljesíti az aktuális feladatát, a következő leosztásban továbbléphet; aki nem, annak újra ugyanazzal kell próbálkoznia.

Ez papíron egyszerűnek hangzik. Az asztal körül aztán hamar kiderül, hogy a „még egy leosztás” meglehetősen tág időfogalom.

Valaki már továbblépne, más még mindig a hiányzó lapját várja, közben pedig egyre jobban figyeljük egymás játékát. A szabálymagyarázatot felváltja a versengés, a lapok mellé beszélgetések és nevetések társulnak. Egy idő után már senki sem azt nézi, hány órát kell még eltölteni a hajón.

A parti annyira összehozta a társaságot, hogy végül aznap be sem tudtuk fejezni. A folytatásra a menetrendben eredetileg is szereplő tengeri napon került sor. Saint John így kimaradt, de lett egy több napon átívelő közös programunk.

Egy váratlan nap emléke

Erről a napról nem készültek városnézős fényképek. Maradt helyettük a ködkürt hangja és egy kártyajátszma, amelyre később is visszatértünk.

A kikötő kihagyását sajnáltuk, de a fedélzeten töltött időnek is meglett a maga élménye. Ezúttal leginkább az asztal körül ülő társaságnak köszönhetően.

TENSI TIPP – egy pakli kártyának mindig érdemes helyet hagyni

Hajóútra jól jöhet egy kis helyen elférő, többen játszható kártyajáték. Egy esős délutánon vagy tengeri napon könnyen közös programmá válhat. A Phase 10 mellé pedig időt is csomagoljon: nálunk egyetlen nap kevésnek bizonyult hozzá.

11 Fedélzeti napló

Halifax – színes házak világítótorony és egy kis juharszirup

Saint John kimaradása után Halifaxban végre kanadai földre léptünk. Ez volt a hajóút utolsó kikötője, mi pedig ezúttal autót béreltünk, hogy Nova Scotia partvidékéből is lássunk egy keveset.

A tervünk Lunenburg, majd Peggy’s Cove felkeresése volt. Így a városi séta helyett egy egész napos autós kirándulással búcsúztunk a kikötői programoktól.

Kanada hajóval – kell eTA vagy sem

Kanada kapcsán gyakran felmerül az eTA, vagyis az elektronikus beutazási engedély kérdése. Itt azonban fontos, hogyan érkezünk az országba.

Magyar állampolgárként, érvényes magyar útlevéllel, turistaként tengerjárón érkezve nem szükséges kanadai eTA. Ha viszont valaki Kanadába repül, például azért, hogy ott szálljon hajóra, főszabály szerint már szüksége van rá. A mi New Yorkból induló és oda visszatérő hajóutunk kanadai kikötéséhez tehát nem kellett eTA-t igényelnünk.

Lunenburg – színes faházak a kikötő fölött

A bérelt autóval először Lunenburg felé indultunk. A városka egészen más hangulatot kínált, mint az út elején megismert New York vagy Boston: színes faházak, a kikötő fölé emelkedő utcák és erős tengeri kötődés jellemzi.

Az 1753-ban alapított település óvárosa az UNESCO világörökség része. Különlegessége, hogy megőrizte eredeti, szabályos utcahálózatát és történelmi faépítészetét. A térképen egyenesnek látszó utcák a valóságban néhol meredeken kapaszkodnak fel a domboldalra – az alaprajzot ugyanis annak idején a helyi terepviszonyoktól meglehetősen függetlenül tervezték meg.

Itt érdemes a kikötő felől is végignézni a házsorokon, majd elindulni közöttük. Közelről feltűnnek az eltérő színek, az ablakkeretek és a régi épületek apró részletei. Lunenburg története szorosan összefonódik az atlanti halászattal, és a vízpart ma is meghatározza az egész település karakterét.

Peggy’s Cove – a világítótorony a gránitsziklákon

Lunenburg után Peggy’s Cove következett. Portlandben már alaposan körbejártuk a világítótorony témáját, de ezt a megállót így sem szerettük volna kihagyni.

A Peggy’s Point Lighthouse Nova Scotia egyik legismertebb jelképe. Fehér tornya a hatalmas, lekerekített gránitsziklák fölött áll, háttérben az Atlanti-óceánnal. A látvány egyszerű, mégis nagyon jellegzetes: szikla, víz, ég és egy világítótorony.

Peggy’s Cove azonban egy ma is lakott halászfalu is. A kis kikötő, a házak és a halászathoz kapcsolódó részletek miatt érdemes a torony környékén túl is körülnézni. Így a sokat fényképezett jelkép mellé maga a település is hozzáadódik az élményhez.

TENSI TIPP – autós kirándulásnál a visszaút is a program része

Lunenburg és Peggy’s Cove együtt tartalmas kirándulás, de hajós kikötésnél gondosan kell beosztani az időt. Az autó átvételére és visszaadására, az utakra, a megállókra és a hajóra való visszaérésre is hagyjon tartalékot. Peggy’s Cove-nál pedig tartsa be a helyszíni figyelmeztetéseket, és a fényképek kedvéért se menjen közel a hullámok által elért sziklákhoz.

Kanadai útravaló – juharszirup a bőröndbe

A visszaindulás előtt még egy rövid vásárlás is belefért. Juharszirup természetesen került a csomagba – Kanadából ezt nehéz lett volna otthagyni.

Az ilyen megállóknál már kicsit a hazatérésre is gondol az ember: mi fér még a bőröndbe, mit vigyünk ajándékba, és melyik íz emlékeztet majd otthon az utazásra? A juharszirup legalább nem csak a polcon álló emlék lesz.

Ezután visszatértünk a Majestic Princessre. Az utolsó kikötői nap véget ért, és New York felé vettük az irányt.

12 Fedélzeti napló

Az utolsó tengeri nap – prezentációk pihenés és a kártyaparti vége

A Halifax utáni tengeri napon már New York felé haladtunk. A kikötői séták és kirándulások után jólesett, hogy reggel nem kellett a partraszálláshoz készülődni.

A napnak szakmai része is volt: néhány prezentáción vettünk részt, így a személyesen gyűjtött tapasztalatok mellé további információkat is kaptunk. Közben maradt idő a Majestic Princess felfedezésére, pihenésre és egy kis tengerre néző üldögélésre.

És persze befejeztük a Phase 10-partit is. A Saint John helyett kapott váratlan tengeri napon elkezdett játék most végre lezárult. Egy pakli kártya egészen komoly közösségi programmá nőtte ki magát ezen az úton.

A nap végére a csomagolás is elkerülhetetlenné vált. A kabin, amelyet egy héttel korábban még kíváncsian fedeztünk fel, addigra már ismerős otthonunk lett. Most lassan visszakerült minden a bőröndökbe.

13 Fedélzeti napló

Újra New York – még egy nap a hazautazás előtt

Reggel ismét New Yorkban voltunk. Búcsút vettünk a Majestic Princesstől, de az utazásunknak még maradt egy utolsó városi fejezete.

A Central Park környékén Marriott szállodákat néztünk meg, így a hazautazás napján is folytatódott a szakmai program. Az út elején Long Island Cityből indultunk felfedezni a várost, most Manhattan egy másik részének szálláslehetőségeivel ismerkedtünk.

Egy-egy ilyen látogatásnál az elhelyezkedés legalább annyira érdekes, mint maga a szálloda. A Central Park közelsége például egészen más lehetőségeket ad egy New York-i tartózkodáshoz: a városi programok közé könnyen beilleszthető egy séta a zöldben.

Egy kis Central Park még belefért

A szállodalátogatások között nekünk is jutott egy kis időnk a Central Parkra. Teljes bejárásról szó sem lehetett, de egy rövid séta erejéig jólesett eltávolodni a forgalmas utcáktól.

New Yorkban különös élmény, amikor néhány perc alatt ennyire megváltozik a környezet. Az előbb még autók és magas épületek között jártunk, aztán már fák, ösvények és sétálók vettek körül bennünket. A felhőkarcolók közben a park szélén továbbra is emlékeztettek rá, hol vagyunk.

Kevin nyomában

A környéken egy filmes kitérő sem maradhatott el: „megnéztük Kevint” a Plaza Hotelnél, a Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban jól ismert szállodájánál.

Aki látta a filmet, annak a hotel előtt állva szinte maguktól jutnak eszébe a jelenetek. New Yorkban sok ilyen ismerős helyszínnel találkozik az ember: először járunk ott személyesen, mégis úgy érezzük, mintha már lettünk volna ott.

Az utolsó napba ez a rövid, mosolygós megálló is szépen beleillett.

Utolsó vásárlás és irány a repülőtér

Még egy rövid vásárlásra is maradt idő, aztán el kellett indulnunk a repülőtérre. Ilyenkor már egészen gyakorlatias kérdések kerülnek előtérbe: minden ajándék megvan-e, mi fér még a bőröndbe, és az útlevél biztosan a kézitáskában maradt-e.

A reptéri ügyintézés után következett a hazafelé tartó repülőút. Varsó, New York, Newport, Boston, Portland és Nova Scotia élményei mellé hazahoztuk a Majestic Princessen töltött hét tapasztalatait is – meg egy olyan kártyaparti emlékét, amelyhez két tengeri nap kellett.

TENSI TIPP – az utolsó napra is érdemes tervezni

Ha a hazafelé tartó repülőjárat később indul, a hajóról való kiszállás után még beleférhet egy rövid városi program. A csomagok elhelyezését azonban előre rendezze, és hagyjon bőséges időt a repülőtérre jutásra. Az utolsó vásárlás sokkal kellemesebb, ha közben nem kell folyamatosan az órát figyelni.

Közös emlékek az útról
14 Fedélzeti napló

Legközelebb már Önnel a fedélzeten

New York fényei, Newport elegáns villái, Boston történelmi utcái és Kanada sziklás partvidéke sokáig velünk maradnak. Ez az út azt is megmutatta, mennyit adhat egy utazáshoz a hajón töltött idő: egy nyugodt reggeli, az óceán látványa vagy egy többnaposra nyúló kártyaparti.

A Princess Cruises Kanada és New England hajóútjai egyénileg is foglalhatók a TENSI-nél, többféle útvonallal, New York-i, bostoni vagy québeci indulással.

A társaság meghirdetett szezonjában:

2026

2026-ban szeptember 3. és október 31. közötti indulásokkal szerepeltek utak a Majestic Princess és a Sapphire Princess fedélzetén.

2027

2027-ben augusztus 21. és október 30. közötti indulásokkal várja az utazókat a Regal Princess és a Caribbean Princess, 7–13 éjszakás hajóutakon.

Kitekintés 2027-re

Terveink szerint 2027 októberében magyar idegenvezetővel kísért TENSI csoportos hajóutat is indítunk ebbe a térségbe, hogy Ön is személyesen élhesse át az észak-amerikai ősz és az atlanti partvidék hangulatát. A pontos időponttal és a részletes programmal később jelentkezünk.

Ha beszámolónk kedvet ébresztett az utazáshoz, jelezze érdeklődését hajós csapatunknak: segítünk egyéni hajóutat választani, vagy feljegyezzük érdeklődését a tervezett csoportos indulásra.

Reméljük, legközelebb már együtt integethetünk a Szabadság-szobornak a kihajózó Princess fedélzetéről.

Vissza
Kérje ajánlatunkat!